Csiklandós talpacskák

Varga Irén: Csiklandós talpacskák

Erdő mélyén nagyon távol

egy eukaliptusz fáról

csüng alá egy kis koala,

légtornászként lendül karja.

Különleges kicsi Kinga,

nagy kedvence ám a hinta!

Szeme türkiz, benne szikra,

rajzán szárad épp a tinta.

Mit rajzolt a kicsi lányka?

Mindazt, mi a szíve vágya:

Testvérkéi és szülei,

a sok szempár őt figyeli,

ahogy táncol, perdül, fordul.

Ha nem így van, rájuk mordul,

a mosolya gyorsan csorbul,

szeméből a könny kicsordul.

Ilyenkor az anyja, Kriszti,

szól, hogy: - Nem kell ám a hiszti!

Ezen mereng kicsi Kinga,

közben leng vele a hinta. 

- Sok a dolog otthon, persze,

és még két lány: Luca, Csenge.

Na meg ott van apu, Gábor,

tűzoltó ő, nagyon bátor.

Mégis, kellene valami,

figyelmüket fenntartani.

Mi legyen az? Megvan! Tudom!

A talpukat csiklandozom!

Így is tett a kicsi lányka,

és a családja nem bánta.

Nagy kacagás lett a bére,

itt a vége, fuss el véle!



Ez a vers Kinga számára készült versmondó versenyre.