Húsvéti csibe

Varga Irén: Húsvéti csibe

© Császár Mihály illusztrációja

Nincs több hideg és borzongás,

megindult a sürgésforgás.

Itt a tavasz, időnk pompás,

elkezdődött már a zsongás.

A nap sem épp hétköznapi,

hanem húsvét vasárnapi.

Új életre kel most minden,

völgyekben és hegygerincen.

A tyúkudvar úgy felpezsdült,

hogy a sok tyúk táncra perdült.

Okkal történt az ujjongás,

kikelt az utolsó tojás.

Előbújtak a kis csibék,

neszüktől hangos a vidék.

Utoljára egy kis csibész,

teste, feje sárga pihés.

Ismerd meg őt: neve Csabi,

fején piros siltes sapi.

Más volt, mint a többi csibe,

huncutság ült szemeibe'.

Okos is volt, rögtön tanult,

tudásszomja nem csillapult.

Érdekelte oly sok dolog,

pedig lába épphogy totyog.

Megtudta, hogy régi szokás

húsvét hétfőn locsolkodás.

Elkapta a szívdobogás:

- De hiszen ez már-már csodás!

Viszek tiszta rózsavizet,

és titokban szódavizet.

Mondok majd egy kis versikét,

meglocsolom az Erzsikét.

Spriccel majd a szódás szifon,

Aztán meg majd megpuszilom.

Úgyis ő a legszebb pipi,

meglátja majd, ki nem hiszi!

Így is indult másnap reggel,

kölnit is vitt egy üveggel.

Szívében mély érzésekkel

előállt egy frappáns verssel:

- Ó, te kedves csibe bige,

a tyúkudvar legszebbike!

Mondd csak, kedves kis Erzsike,

locsolhatok-e most ide?

Erzsi arca pirospozsgás,

mi eszében járt, nem a mosdás.

Bólogatva várakozott,

hiszen Csabi kölnit hozott.

Lett is jó nagy meglepetés!

Elhalkult a csivitelés.

Állt ott Erzsi jól elázva...

Egyáltalán nem ezt várta!

Sírva berohant a házba,

az ajtót magára zárva.

Megtörve a döbbent csendet,

Csabi csak köhintett egyet.

Aztán csak állt, tétovázva.

Hol marad a puszikája?

És Erzsike mért nem boldog?

Hol ronthatta el a dolgot?

Erzsi anyja mindezt látva,

fejét lassan megcsóválta.

Hiába a próbálkozás,

ebből se lesz turbékolás!

Arca csupa szánakozás:

-  Nézd el neki! Csak óvodás...

Ahogy tartja a közmondás:

Olyan, mint a hímes tojás.

Erőssége a duzzogás,

nem megy még a barátkozás.

Csabi kedves választ súgott,

meglepve ezzel a tyúkot:

- Nekem Erzsi lesz a párom,

a módját majd megtalálom.

Más módszer kell, azt belátom,

bevetem majd a tudásom.

Erzsi hamar meg is békült,

A bókoktól szinte szédült.

A puszi is meglett persze,

amint megjött hozzá mersze.